Miért nem szabad a használhatatlanná vált elektronikus berendezéseket a háztartási hulladék közé dobni?
Elektronikus berendezések hulladékai veszélyes anyagokat tartalmaznak, melyek a települési hulladék égetéssel vagy lerakással történő kezelése során nem semmisülnek meg, hanem korábbi kötött állapotukból felszabadulva a környezetbe jutva károsítanak.
Igaz-e, hogy az elromlott és javíthatatlan számítógép monitort nem kell veszélyes hulladékként szállítani?
Igen. A jogszabály lehetővé teszi, hogy az első hulladék begyűjtő pontig ne kelljen veszélyes hulladékként szállítani, így készülék akár saját gépjárműben is szállítható.
Attól félek, hogy a leadott számítógép winchesterén lévo adataimhoz más is hozzáférhet.
Előfordul, hogy egyes cégek olyan vállalkozónak adják el leselejtezett komputereiket, akik aztán ezeket némi javítás, felújítás után használt berendezésként továbbértékesítik. Ilyenkor semmi nem garantálja, hogy a merevlemezen lévő adatokhoz - akár formázás után is - valaki hozzáférjen. Ha ilyen kétsége támad, kérjen igazolást vagy olyan hulladék kezelőnek adja le eszközeit, ahol az átvett berendezéseket valóban hulladékként kezelik és a feldolgozás során valamennyi alkatrész megsemmisül, így az adatokhoz való hozzáférés kizárható.
Adatvédelem
Cége akaratlanul is hozzájárulhat alkalmazottai és ügyfelei személyes adatainak illetéktelen kezeléséhez, ha a leselejtezett számítógépek megfelelő kezeléséről nem gondoskodik. Ha cége kidobja, elajándékozza vagy használtcikk kereskedők kezére juttatja a leselejtezett számítógépeket, könnyen hozzájárulhat ahhoz, hogy kényes személyes adatok szivárogjanak ki. Lássunk néhány példát a fokozott adatvédelmet igénylő egységekről:
személyzeti osztály (alkalmazottak egészségügyi és pénzügyi adatai),
könyvelés ( az alkalmazottakra és a cégre vonatkozó pénzügyi adatok)
értékesítésben dolgozó munkatársak mobil komputerei (ügyféladatbázisok)
Sok esetben egyes vállalatok még azzal sem törődnek, hogy letöröljék az adatokat, mielőtt megszabadulnak kidobásra szánt informatikai berendezéseitől. De ha le is törlik vagy formázzák a merevlemezeket, egy gyakorlott hacker számára nem okoz nehézséget az adatok visszaállítása. Érdemes tudni, hogy a szokásos formázás eredményeképpen az adatok nem törlődnek végérvényesen! (Olvassa el az Index.hu ezzel kapcsolatos cikkét.)
Hogyan kerülheti el, hogy alkalmazottai TAJ száma, magánbankszámla száma, egészségügyi adatai rossz kezekbe kerüljenek?
NE dobja ki és ne értékesítse dolgozóinak vagy használt műszaki-cikk kereskedőknek cége leselejtezett informatikai eszközeit!
Ha a leselejtezett informatikai eszközöket újrahasznosítással (és nem újra használattal!) foglalkozó cégnek adja át, ahol az adattároló részegységek fizikai megsemmisítése során az adatok is végérvényesen megsemmisülnek, ezzel cége, alkalmazottai és ügyfelei érdekeit szolgálja és ez a bánásmód a személyes adatok védelmére l rendelkező 1992. évi LXIII. törvény erre vonatkozó előírásainak is megfelel.
A hulladék újrahasznosítással foglalkozó cégek gondoskodnak arról, hogy az informatikai célra már nem használható alkatrészek nyersanyagtartalma az ipar számára újrahasznosuljon, a veszélyes anyag tartalmú alkatrészek pedig ellenőrzött módon veszélyes hulladéklerakóba kerüljenek.
Elképzelhető-e, hogy a hulladék átvevője a leadott eszközöket továbbértékesíti? Megfelelő megoldás ez?
A hulladékhasznosító cégeknek - amennyiben ezt külön nem tiltjuk meg számukra - lehetőségük van az átvett hulladék használható összetevőinek továbbértékesítésére. Bár ezek a cégek első sorban anyag szintű újrahasznosítással foglalkoznak, a még használható alkatrészek értékesítésével tevékenységük gazdaságosságát növelhetik. Ha leselejtezett elektronikus berendezéseinket olyan vállalkozónak adjuk le, aki ingyen veszi át ezeket vagy akár még fizet is értük, akkor biztosak lehetünk benne, hogy készülékeink egy része újra "életre kel". Bár ez az eljárás környezetvédelmi szempontból nem kifogásolható, adataink védelme ilyenkor nehezen biztosítható. Mivel ezek a vállalkozások a rendszeres környezetvédelmi ellenőrzések körén kívül esnek, fennáll a veszélye annak, hogy a már nem javítható berendezések hulladékának ártalmatlanítása nem az előírásoknak megfelelően történik.
Hol tudom leadni a feleslegessé vált berendezéseket?
A települési önkormányzatok által üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarokban és elektromos készülékeket árusító kereskedőknél az e-hulladék leadása a lakosság számára ingyenes. Cégek a feleslegessé vált eszközöket - hulladék ártalmatlanítási költség megfizetése ellenében - elektronikai berendezések hulladékainak átvételére engedéllyel rendelkező telepeken adhatják le. Ilyen például az Inter-Metal Recycling Kft. csepeli telephelye. Külön megállapodás esetén helyszínről történő elszállítást is vállalnak.
Kell-e fizetnem a hulladék kezeléséért?
A kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján az elektromos berendezések hulladékainak kezelését - koordináló szervezeteken keresztül - a gyártók finanszírozzák, ezért a velük szerzodésben álló hulladékkezelők az e-hulladék kezelésért nem kérnek díjat.
Kaphatok-e pénzt a leadott berendezésekért?
Az egész berendezésekért általában nem. A berendezések bontásából származó alkatrészekért (bővítőkártya, HDD, floppy vagy CD-ROM, stb.), nyomtatott áramköri lapokért néhány, erre szakosodott hulladékátvevő fizet. Ugyanakkor gondoskodni kell a készülékekben található veszélyes összetevőkről és egyéb bontási maradványokról (pl. műanyag, üveg), melyek szakszerű ártalmatlanítása pénzbe kerül.
Cégünknél irodatechnikai berendezéseket selejtezünk le...
Mivel a hulladékkezelők nem törődnek a számukra átadott készülékek működőképességével, a technikailag még nem elavult berendezéseket célszerű használt berendezésként értékesíteni vagy arra rászorulóknak ajándékozni. A használhatatlan készülékeket a hulladékkezelők cégadatokkal kitöltött, cégbélyegzővel hitelesített szállítólevél ellenében veszik át.
|