Bár az adatvédelem minden gazdálkodó szervezetnél szerepet kap, nem mindenhol indokolt az, hogy nagy ráfordítással komplex auditra kerüljön sor. Ez leginkább akkor fontos, ha az adott szervezet tevékenysége döntően valamilyen adatkezelésen alapul, de indokolhatja az auditot az érintettek nagy száma, az adatkezelés mérete is. Az Avtv. 31/A. §-ában meghatározott adatkezelői kör (az üzleti szférában: pénzügyi szervezetek, távközlési és közüzemi szolgáltatók) ebbe a körbe tartoznak. A lefolytatott vizsgálatok, a panaszügyek, és külföldi tapasztalatok alapján meghatározható az a tágabb kör, ahol az audit indokolt lehet.

Elsősorban azon vállalatok tartoznak ide, melyek szolgáltatóként számos érintett (ügyfél) adatát kezelik. Az auditot indokoltabbá teszi az, ha nem csupán az érintettek száma nagy, de a kezelt adatkör is igen széles, esetleg változó. Egyszerűbb a helyzet egy közüzemi szolgáltató esetében, ahol az adatkör viszonylag szűk. Bonyolultabb az adatkezelés ezt a vizsgálataink is egyértelműen alátámasztják – elektronikus hírközlési szolgáltatók, hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók esetében. Itt nehézséget okoz az, hogy az egyes célok eltérő adatkört indokolnak, és az adatkezelő vállalat érdekei ütköznek az érintettek azon törekvésével, hogy minél kevesebb adatot adjanak át. Egyes tevékenységek különösen "érzékeny" adatkezelést eredményeznek, ilyenek például a hitelezési kockázat vizsgálata, a biztosítási kockázat vizsgálata.

A másik fontos adatkezelési terület a munkaviszonyhoz kapcsolódik. Minden évben nagy arányt képviselnek vizsgálataink közt a munkáltatókat érintő panaszok, konzultációk. Itt a fő nehézséget az jelenti, hogy míg a jogi szabályozás meglehetősen hiányos, a munkáltatói érdekek igen változatosak. A különböző kiválasztási módszerek, alkalmassági vizsgálatok, ellenőrzési és minősítési rendszerek, adatfeldolgozási mechanizmusok bonyolult adatkezelést eredményeznek, melyekhez hozzáadódnak a jogszabályok által részletesen szabályozott adminisztratív adatkezelések. Ezen a területen további nehézséget okoz az, hogy a munkáltatói és munkavállalói érdekek sokszor ütköznek, és a jogviszony alanyai között csak formális a mellérendelt viszony, a munkavállaló valójában egzisztenciálisan kiszolgáltatott. A vállalatcsoportok esetében az egységes munkaerő-gazdálkodás is számos kérdést felvet.

A harmadik fontos terület egyes marketing tevékenységekhez kapcsolódik. Napjainkra a hagyományos postai úton bonyolódó direkt marketing háttérbe szorult, helyette a telemarketing, az e-mail marketing jut fontos szerephez, az Internet terjedése pedig újabb módszerek kialakulását eredményezi elegendő itt a személyre szabott hirdetésekre gondolni. A marketing célú adatkezelések sajátossága, hogy nincs közvetlen kapcsolat az érintett és az adatkezelő között, az utóbbi sokszor az érintett tudta nélkül jut az adatokhoz." Idézet az adatvédelmi biztos 2585/H/2007. sz. állásfoglalásából